Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbségét a Románia területén élő magyarok alkotják. A legutóbbi népszámlálás (2011) hivatalos adatai szerint az ország lakosságának 6,5 százaléka, 1 227 623-an vallották magukat magyarnak.

A kommunista diktatúra bukását követően, 1989. december 25-én felszínre tört az önszerveződés vágya; megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét vállalta fel. Tagsága a belső pluralizmus elvének megfelelően területi szervezetekbe, ideológiai alapon tömörülő platformokba, valamint társult szervezetekbe szerveződik. A Szövetség társult szervezetei szociális-, tudományos-, művelődési-, más szakmai jellegű-, valamint ifjúsági csoportosulások. A Szövetség a szervezeti önkormányzat elve alapján működik, szétválasztva a döntéshozó, végrehajtó, illetve az ellenőrző szférákat.

A Szövetség legfelsőbb döntéshozó testülete a Kongresszus. Két kongresszus között a Szövetség döntéshozó testületei pedig a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) valamint a Szövetségi Elnökség (SZE). A Szövetség végrehajtó testülete az Ügyvezető Elnökség, amely végrehajtja a Kongresszus, az SZKT illetve a SZÁT határozatait. Ennek érdekében, saját hatáskörében döntéseket hoz. A Szövetség legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök, megyei szinten a megyei elnök, területi szinten a területi elnök, helyi szinten a helyi elnök látja el.

A Szövetség konzultatív testületei: a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), a Platformok Konzultatív Tanácsa (PKT) és az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT). 

A Szövetség parlamenti, kormányzati, illetve helyhatósági politikai képviseletét a listáin megválasztott parlamenti csoport, önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, valamint a Szövetség által jelölt kormányzati tisztségviselők látják el. Az ellenőrzés feladatát a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság és a Szövetségi Ellenőrző Bizottság látja el. A helyhatósági és parlamenti választásokon elért eredményeinek, valamint a kormányzati struktúrákban végzett tevékenységének köszönhetően az RMDSZ Románia politikai életének számottevő, megkerülhetetlen tényezőjévé vált.

Jelentőségét és szerepét megerősítették a 2020. évi helyhatósági- és parlamenti választások. A romániai magyarság érdekvédelmi szervezete része az országot irányító kormánykoalíciónak. A törvényhozásban (9 szenátor, 20 képviselő) és a kormánykoalícióban való jelenlétével fontos szerepet vállalt és vállal Románia demokratikus intézményrendszerének megerősítése, az általános gazdasági és társadalmi reformok megvalósítása és az európai integrációra való felkészülés terén. Ugyanakkor alapvető feladatának tekinti továbbra is a nemzeti kisebbségek jogainak, az emberi jogok és szabadságjogok egyre teljesebb érvényesítését a jogállam keretein belül. A 2020-ban az RMDSZ mind az elnökválasztáson, mind a parlamenti választásokon a ötödik helyezést érte el. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy az RMDSZ-t a romániai magyar közösség továbbra is legitim és hatékony érdekvédelmi és közképviseleti szervének tekinti. Az RMDSZ hitelességét tükrözik a 2020. évi helyhatósági választásokon elért eredmények is, amikor 199 polgármesteri, 2360 helyi tanácsosi, valamint 92 megyei tanácsosi mandátumot szerzett. Jelenleg 4 erdélyi megye ( Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár) önkormányzatát irányítja az RMDSZ, és polgármesterei vannak olyan nem magyar többségű városokban is, mint például Gyimesbükk, Szászrégen és Kisbács.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulás óta felvállalta Románia euro-atlanti és európai integrálódásának ügyét, politikai szerepvállalásával hozzájárult mind az ország NATO tagságához, mind a 2007. január 1-jei csatlakozáshoz az Európai Unióhoz. A csatlakozás utáni feltételekhez igazodva, a 2007. márciusában sorra került 8. kongresszusán olyan alapszabályzatot fogadott el, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy a romániai magyar közösség nyertese legyen az európai integrációs folyamatnak. Az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak (EPP), az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN).  

Európai Néppárt: https://www.epp.eu/ 

Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának: https://fuen.org/ 

Az RMDSZ 2013-ban szervezeti keretet biztosított a nők hangsúlyos és tudatos közéleti szerepvállalásának is, ezt követően megalakult a Szövetség keretében működő RMDSZ Nőszervezete, amely a közösségépítő, álmokat valóra váltó, emberközeli, és a nők aktív közéleti jelenlétét ösztönző szervezete az RMDSZ-nek.