Székelyföld több, mint brand. Székelyföld autonómia, medve, helyi termékek, gazdaság, gasztronómia, élhető jövő, kultúra, épített örökség – ezek egységes megjelenítése: Székelyföld politikai kérdés.
Székelyföld jövőjéről, aktuálpolitikai kérdésekről és a jövő évi magyarországi parlamenti választásról, Székelyföldről, mint erős brandről beszéltek előadásukban Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsnak elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Kozma Mónika, Maros megye tanácsa elnöki kabinetjének vezetője.
„Székelyföld a szívünkbe van bejegyezve. Meggyőződésem szerint minden a politikai brandre épül, úgy a gazdaság, turisztika, kultúra, mint a gasztronómiai. Székelyföld mindenek előtt politikai brand. És még inkább azzá válik, hiszen úgy látjuk, hogy az elkövetkező tíz évben mind Budapesten, mind Bukarestben Székelyföld fel fog értékelődni. Az egy más kérdés, hogy van, ahol szeretik, van, ahol nem, de mindenképpen Székelyföld ügye, autonómiájának igénye, a székelyföldi választók kérdése fel fog értékelődni” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: „2018-ban Magyarországon parlamenti választás lesz és a négy évvel ezelőtti megmérettetéshez hasonlóan vagy még azon túlmutatóan, szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Orbán Viktor kormánya nyugodtan tudja folytatni azt a munkát, amit elkezdett, mert meggyőződésünk, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségekre – beleértve Erdély, Székelyföld ügyét is – nagy hatása van a nemzeti kormány tevékenységének, mert nemcsak politikai nyilatkozatokat tesz, hanem olyan gazdaságélénkítő, családi vállalkozásokat segítő, a bölcsődétől az egyetemig terjedő oktatási hálózat kiépítését segítő programjai vannak, amelyek számunkra nem politikai kérdések, hanem létkérdések.”
Elhangzott az is, hogy: először bennünk kell megszülessen, hogy milyen jövőt szeretnénk. Nagyot kell álmodni politikai kérdésekben is.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy véli, hogy a brand az egy eszköz, amely révén a különböző területeken próbálunk kialakítani egyéniséget, megkülönböztethetőséget, és próbáljuk keresni, hogy amit mi létrehozunk az hogyan válhat kívánatossá, eredményessé, hasznosíthatóvá a térség javára. Beszédében kitért a brandépítés fogalmára is, amelyhez hozzá tartozik az autonómia megvalósítása, amely identitással és azonosság tudattal jár. Továbbá előadást tartott arról, hogy milyen tevékenységekkel lehet Székelyföldnek plusz jövedelmet hozni, mondván minden brandnek megvan az anyagi értéke is az eszmei mellett, és az egységes megjelenítés nem csak egy cég, de egy térségnek is a hasznára válhat. Elmesélte, hogyan jött létre a székely termék mozgalom, hogyan érték el a termékek minőségének és ez által az értékének is a növelését, mindezt munkahelyek teremtése célkitűzéssel. Továbbá a megyeelnök Székelyföldet turisztikai célpontnak nevezte, ahová a turistákat a korlátlan turisztikai lehetőségeink, egyedi kultúránk, gasztronómiánk és eseményeink vonzzák. Kiemelte, a brand építésének másik pozitív hatása a magyar – magyar kapcsolat megerősödése, jelenleg is egyre több település között jön létre testvérkapcsolat. Illetve bíztatta a jelenlévő fiatalokat, hogy tervezzék meg jövőjüket, amelyben az ifjúsági szervezetek és közintézmények is tudnak segíteni, valamint javasolta nekik, hogy a Székelyföld brand lehetőségeit kihasználva, erre alapozva hozzanak létre egyéni vállalkozást, hogy sikeresek lehessenek itthon.
Kozma Mónika, a Maros megyei tanács elnöki kabinetvezetője szerint sok esetben felmerül a kérdés, hogy Maros megye Székelyföld része vagy sem. Kiemelte, az a céljuk, hogy Kovászna és Hargita megyével együttesen, közös összefogással alkossák Székelyföldet, amelyet fiatalosabbá kell tenni és meg kell szerettetni a fiatalokkal.
Az előadók azt tanácsolták a fiataloknak, hogy tanuljanak annak érdekében, hogy egy-egy szakterületen legyenek megkerülhetetlenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy tudással és tanúsított önérzettel lehet kivívni mások tiszteletét.
