Az egyenletes, összehangolt fejlődés Székelyföldön csak akkor válik valósággá, ha a székely városok vezetői közösen terveznek, dolgoznak. A vasárnapi önkormányzati választásokon ez az együttgondolkodás, hatékony együttműködés is tét, erre is szavaz a közösség – hangsúlyozták a székely városok polgármesterjelöltjei Sepsibükszádon június 2-án, csütörtökön, az RMDSZ kampányzáró sajtótájékoztatóján, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök, valamint a székely megyék tanácselnökjelöltjei is részt vettek.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ tanácselnökjelöltje a rendezvény házigazdájaként összegezte mindazokat a lépéseket, amelyeket az elmúlt években tett közösen Hargita, illetve Kovászna megye, majd a jövőbe mutató tervekről azt mondta: a székely együttműködés programja több fő pilléren áll. „A székely együttműködés programja nemcsak infrastrukturális beruházásokról szól a három székely megyében, nemcsak utat, hidat építünk, nemcsak az egészségügyi rendszert próbáljuk összehangoltan rendbe tenni. Ez a program a közösségépítésről is szól: olyan kulturális és politikai közösségépítésről, amelynek június 5-én csattanós választ kell adnia azokra a Bukarestből jövő megpróbáltatásokra, politikai fenyegetésekre, amelyek az elmúlt időszakban Székelyföldet, a Székelyföldet képviselő embereket érték” – jelentette ki Tamás Sándor, majd hozzátette: a harmadik pillérnek a minőségnek kell lennie. „Rendkívül fontos, hogy a szakoktatás kérdésében mentalitásváltozás álljon be, hiszen Székelyföldnek rendkívül nagy szüksége van a középosztályra, azokra a jó szakemberekre, akikből egyelőre hiány van, és akik tulajdonképpen egy működő, gazdaságilag felemelkedő társadalom középosztályát jelentik. Elkezdtük azáltal, hogy kenyérkereseti lehetőséget adó képzéseket indítottunk, de maguk a gazdák is karakán választ adtak a nagy tejfelvásárló kivonulására: összefogva mind a csíki, a székelykeresztúri és kézidszéki gazdák tejfelvásárló, -feldolgozó és -értékesítő szövetkezi rendszert indítottak. Ilyen és ehhez hasonló szövetkezetekre, összefogást ösztönző kezdeményezésekre, a közösségi szolidaritást erősítő lépésekre a jövőben még nagyobb szükség lesz” – szögezte le. Az együttműködésnek ki kell terjednie a közös turisztikai marketingre, és politikai összefogásra is szükség van azért, hogy szembe tudjanak fordulni a székelyföldi magyarság számára rendkívül hátrányos régiósítással, hogy meg lehessen őrizni Székelyföld egységét, hogy a térség a gazdasági fellendülés útján haladjon tovább.
Kelemen Hunor a sepsibükszádi sajtótájékoztatón elmondta: a jövő évi közigazgatási reformot a 2011-ben nyilvánosságra hozott, 2013-ban ismét elővett, rossz régióátszervezési terv alapján hajtanák végre úgy, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat alakítanák közigazgatási egységekké. „Ezt nem tudtuk elfogadni 2011-ben, és nem fogjuk elfogadni 2017-ben sem. A következő négy évben pedig az eddiginél is határozottabban ki kell állniuk amellett, hogy Székelyföld jövője csakis egységes régióként képzelhető el. Ennek a választásnak tehát nemcsak az a tétje, hogy ki lesz a polgármester, hol és hány önkormányzati képviselőnk van, hanem az is a tétje, hogy erős, szolidáris, egy irányba haladó önkormányzati csapata legyen Székelyföldnek” – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki szerint a magyar képviselet nem fogadhatja el egy olyan régió létrejöttét, amelyben 29%-os lenne a magyarság számaránya a jelenlegi 84,6%, illetve 73,8% helyett – az előbbi Hargita, utóbbi pedig Kovászna megyében. „Nekünk arra kell felkészülnünk, hogy olyan döntéseknek a befolyásolói legyünk, amelyek hosszú távon meghatározzák Székelyföld jövőjét, az itt élő magyar emberek jövőjét. Az együttműködésben pedig sikeresnek kell lennünk majd akkor, amikor a regionális autonómia hatásköreit megkapják a romániai régiók ” – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a magyar önkormányzati képviseletnek a közösség biztonságáról is gondoskodnia kell, túl a szociális és gazdasági, egészségügyi és oktatási kérdéséken, biztosítania kell az identitásőrzés feltételeit. „Amikor Székelyföldről beszélünk, nemcsak a székelyföldi, hanem az erdélyi, romániai magyarságra is gondolunk. Hiszen csak akkor marad erős az erdélyi magyarság, ha székelyföldi magyarság erős. Ezért a jövő évi reformot úgy kell kihasználnunk, hogy Székelyföld egységes régióként haladhasson tovább” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki szerint az elmúlt években a székelyföldi önkormányzatokban olyan politikusnemzedék dolgozott, amely úgy tervezte a jövőt, hogy nemcsak a napi feladatokat végezte el, nemcsak az infrastruktúrát fejlesztette, hanem a székely emberekért, a közösségért tevékenykedett. „A közösség szolgálata határozta meg településvezetőink munkáját az önkormányzatokban. Ezért az sem véletlen, hogy néhányat közülük megpróbáltak kiütni a nyeregből, hiszen azt látták, hogy sikeresen építik a közösséget, Székelyföld eszményét és az együttműködést is megvalósították” – állapította meg az RMDSZ elnöke.
„Székelyföldön egy polgármester nemcsak városgazda, hanem közösségi vezető is, mi nemcsak a településeink modernizációjával foglalkozunk, hanem nemzetpolitikai kérdésekben is helyt kell állnunk. Azok a támadások, melyeknek ki voltunk, vagyunk és leszünk téve, azok talán sokkal inkább ennek az utóbbi kategóriának köszönhető, bár az is valószínű, hogy időnként az is zavarhat bizonyos embereket, hogy Székelyföldre érkezve olyan létesítményekkel találkoznak, amivel Románia más részein nem” –mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Továbbá azt is elmondta, véleménye szerint az elkövetkező években a legfontosabb cél az, hogy Székelyföld versenyképes régió legyen, nemcsak romániai, hanem európai viszonylatban is. Az elöljáró hangsúlyozta, hogy ehhez nagy figyelmet kell fordítani az oktatásra, a jól fizetett munkahelyek teremtésére Székelyföldön. „Arra kérem a székelyföldi embereket, hogy vasárnap mutassuk meg, hogy érdekel és bele akarunk szólni településünk sorsába. Mutassunk erőt, mert Romániában csak az erő nyelvét értik” – fogalmazott végül Antal Árpád.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ tanácselnökjelöltje szerint, ha csak a számokat nézzük, összesen 100 millió euró értékben sikerült beruházásokat végezni az elmúlt nyolc évben Hargita megyében, ami óriási összeg, és ezen az úton kell továbbmenni. Ugyanakkor úgy látja, ki kell teljesíteni az alkotmányos és törvényes lehetőségeket. „Nem tudjuk gyakorolni a helyi autonómiát, a hazai törvények és az ország által ratifikált nemzetközi törvények ellenére sem, mert aki betartja, annak a sajátos jogértelmezés miatt meghurcolás jár. Ezért arra ösztönzök mindenkit, a törvény által is garantált helyi autonómia ügyéért dolgozzunk” – fogalmazott az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje. Jelentős eredménynek nevezte azt, hogy az elmúlt két mandátumában a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki térség egymásnak nem vetélytársa volt, hanem partnere. Fontosnak tartja azt is, hogy a székelyföldi fiatalok biztatást kapjanak, támpontokat, amelyek különféle kedvezményekben öltenének testet. Egyik fő prioritás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatásának elérése, ugyanakkor az önkormányzatoknak is segíteniük kell az intézményt, fejtette ki. A megyéket összekötő utakat is fel kell újítani vagy meg kell építeni, mert „csak úgy lehet erős Székelyföld, ha könnyen el tudunk jutni egymáshoz”, jelentette ki.
„Szomorúan láttam az elmúlt években, ahogyan Maros megye fokozatosan elszigetelődött, egyre jobban eltávolodott Székelyföldtől. Hargita és Kovászna megye szorosan együttműködtek különböző kulturális, gazdasági, fejlesztési projektekben. Sikerük, fejlődésük jelentős mértékben annak köszönhető, hogy közösen pályáztak, együttes fellépésükből mindkét megye egyértelműen nyert. Maros megye fokozódó elszigeteltségéből adódóan egyre több lehetőségtől távol maradt” – jelentette ki Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei tanácselnökjelöltje. Úgy vélte, a megye jelentős anyagi forrásoktól esett el és értékeit sem tudta megmutatni a világnak. „Gyengén fejlett infrastruktúrája, kiaknázatlan természeti adottságai, a sok esetben nehéz körülményekkel küzdő települései jelentős mértékben megakadályozzák a haladó, folyamatosan fejlődő régiókhoz való felzárkózását” – tette hozzá Péter Ferenc, aki szerint június 5-én lehet ezen változtatni, négy év kimaradás után Maros megyét ismét Székelyföld, Erdély teljes jogú, erős tagjává tehetjük. „Együttműködésre van szükségünk Hargita és Kovászna megyével, így mutathatjuk meg a saját értékeinket, közös fellépéssel fejleszthetjük, erősíthetjük az egész régiót” – fogalmazott az RMDSZ Maros megyei tanácselnökjelöltje.
„Mi, Udvarhelyen nemcsak szavazunk, hanem választunk is. Két nagyon különböző szemlélet között. Választunk a fejlődés vagy a stagnálás között. Előre megyünk, vagy egy helyben toporgunk? Felzárkózunk a székelyföldi városok közé, vagy tovább kullogunk a falvak mögött” – hangsúlyozta Arros Orsolya a székelyudvarhelyi választások tétjét. Az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint Udvarhely lemaradt és elvesztette azt a barátságos meccset, amelyet Csíkszeredával éveken át játszott. „Csíkszereda győzött. És győzött Sepsiszentgyörgy is. Két olyan székelyföldi város, amelytől tanulnunk kell. Példát kell vennünk. De a legfontosabb az, hogy együtt kell működnünk” – fogalmazott. Arros Orsolya szerint fontos, hogy Székelyudvarhely újra partner, újra tényező legyen, ezért ki kell vennie a részét a székelyföldi városok együttműködéséből. „Azt szeretném, hogy Székelyudvarhely valódi térségközpont legyen, amely Udvarhelyszéken diktálja a tempót, amely a településekkel együtt tervez, együtt lüktet. Hiszen a településekkel, a székelyföldi városokkal együtt erősebbek vagyunk, többet tudunk tenni, jobban tudunk fejlődni” – fejtette ki.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, az RMDSZ polgármesterjelöltje felszólalásában azt mondta, 2008 után Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy folyamatosan fejlődött, azonban 2012-ben Kézdivásárhelynek a nulláról kellett kezdenie. „Mindig azt mondom, hogy egyszer az alapokat kell letenni, a házat csak azután lehet felépíteni. A szilárd alapunk megvan: mandátumom alatt sikerült egy inkubátorházat és két ipari parkot építeni. Ezzel arra adunk lehetőséget, hogy a vállalkozók hozzánk jöjjenek, embereket alkalmazzanak, munkát adjanak. Kézdivásárhelyről mindenkinek Gábor Áron, majd az udvarterek jutnak eszébe. Következő célom a meglévő 17 rendezett udvartér mellett a többit is rendbe tenni, hogy Kézdivásárhely ezáltal is a Székelyföld egyik gyöngyszeme legyen. Jó a csapatunk, tudjuk, hogy mik a céljaink, és megkeressük azokat az eszközöket, amelyekkel ezeket sikerre vihetjük” – összegezte Bokor Tibor, aki szerint Kézdivásárhely forradalmi város volt, ahol mindig a jó vezetői képesség győzött és ezúttal sem lesz másként.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda többmandátumos polgármestere, az RMDSZ csíkszeredai polgármesterjelöltje szerint „szőre mentén” igencsak megerősödött a centralizáció, miközben egyetlen törvény sem változott e vonatkozásban. „Ez szűkítette a mozgásterünket, és a törekvéseinket szépen, lassan, sunyi eszközökkel ellehetetlenítették. Fontos, hogy a magyar jelölteknek nagy legyen a támogatottságuk, ezért óriási a tétjük a vasárnapi választásoknak” – hangsúlyozta a polgármesterjelölt. Kijelentette: a székelyföldi önkormányzati vezetőknek azért kell dolgozniuk, hogy gyökeresen megváltozzon az a jelenlegi állapot, hogy a titkosszolgálatok ilyen mértékben manipulálják a közéletet, továbbá minimális konszenzus kialakítása szükséges a magyarság vezetői körében arról, hol van az a határ, amelynél nem hátrálnak tovább.
