Kovászna Megye Tanácsa az elkövetkezőkben hangsúlyosabban kíván foglalkozni Háromszék megjelenítésével a külpolitikában. Tamás Sándor megyei tanácselnök a szerdai sajtótájékoztatón Benkő Erikát, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjét és Grüman Róbertet, a megyei tanács alelnökét kérte fel eddigi külpolitikai tevékenységük folytatására.
„A külpolitikai munka nem olyan látványos, mint az aszfaltozás, sok esetben nincs kézzelfogható látszata. Sok türelmet igényel és nem mindig hozza meg a várt sikereket, annál is inkább, hogy egy-egy nemzetközi hullám, mint például a migráns kérdés vagy a Covid elviszi a politikai figyelmet a világon. Vannak azonban sikerélmények is. Kollégáink tevékenységének eredménye, hogy Székelyföld rajta van a nemzetközi politika térképen. Benkő Erikának köszönhetően többek között befolyásos országok diplomatái, amerikai, belga, francia nagykövetei kerestek meg bennünket, az általa vezetett jogvédelmi szolgálat révén pedig konkrét eseteket ismertettek a különböző nemzetközi fórumokon a romániai magyarokat ért jogsértésekről. Grüman Róbert alelnök pedig az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában, az önkormányzati bizottság elnökeként nemcsak a jó példákat hozza haza Székelyföldre, hanem lépéseket tesz a kisebbségi ügyeink megoldásában is” – részletezte Tamás Sándor.
Benkő Erika kettős minőségében számolt be az elmúlt évek tevékenységeiről, mint háromszéki parlamenti képviselő és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője. Tevékenysége szerteágazó, minden külpolitikai eszközt megragad, hogy a romániai magyarságot ért jogsértéseket, politikai helyzetet és törekvéseit megismertesse a nemzetközi közvéleménnyel. Tagja a parlament emberjogi, valamint az európai ügyek bizottságának, ahol külpolitikai tevékenységet is végez. „Csakhogy egy példát kiemeljek, a román parlamentben az Európai Bizottság Emberi Jogokat Vizsgáló testületének, az ECRI képviselőinek számoltam be arról, mennyire kisebbségellenes a romániai törvénykezés, példaként említettem a székely zászló, valamint az anyanyelvhasználat korlátozásáról szóló törvénytervezeteket is. Jó példa a szerteágazó tevékenységre az is, hogy például részt vettem az Európai Parlamentben az emberjogok hetén, ahol szintén tematizáltam a minket, erdélyi magyarokat érintő kérdéseket. Mindezek alapján kijelenthetem, hogy a külpolitikai munkát hangyaszorgalommal kell végezni, minden lehetséges fórumon, gyűlésen részt kell venni, meg kell találni a megfelelő lehetőségeket, pillanatokat az érdembeli tájékoztatáshoz.”
Benkő Erika ugyanakkor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének póttagjaként, az itt működő esélyegyenlőségi bizottság alelnökeként szintén a kisebbségekkel kapcsolatos problémákkal foglalkozik. Ennek kapcsán pár olyan példát is mutatott, hogy milyen jelentésekbe foglaltatta bele az erdélyi magyarok problémáit: ilyen a politikusok gyűlöletbeszéde, valamint a sportban tapasztalt gyűlöletbeszéd. Abban a jelentésben, amely az emberi jogok helyzetével foglalkozott a járvány idején, a képviselő felhívta a figyelmet az anyanyelvi tájékoztatás teljes hiányára a román kormány részéről. Jelenleg egy olyan jelentéssel kapcsolatosan egyeztet a raportőrrel, mely a kisebbségek helyzetéről szól, és itt azt szeretné elérni, hogy a jelentésbe tételesen kerüljön bele Iohannis elnök magyarellenes uszítása, az ügyészség helytelen eljárása az Úz-völgyi eset kapcsán, valamint a Trianon-nappal kapcsolatos problémák.
„A jogvédelmi szolgálatnál szintén intenzív külpolitikai lobbit és tevékenységet végzünk, tematikus hírleveleket fogalmazunk meg és küldünk a konkrét esetek kapcsán, éves jelentést készítünk angol nyelven és juttatunk el a releváns emberjogi szervezeteknek, politikai szervezeteknek. A jogvédelmi szolgálat munkatársai és jómagam emellett részt veszünk a civil szervezeteknek szóló nemzetközi konferenciákon és fórumokon is. Ebben a munkában a legfontosabb a személyes kapcsolattartás és a konkrét példák ismertetése” – tette hozzá.
Kovászna Megye Tanácsa több éve tagja az Európai Régiók Szövetségének, ennek a konferenciáját szerették volna idén márciusban megszervezni Háromszéken. Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában, az önkormányzati bizottság elnökeként az elmúlt években aktívan képviselte a régiót az európai színtereken, de munkája kiterjed a testvérmegyei és regionális együttműködések kialakítására is, például Dél-Tirol és a Moldovai Köztársaság részét képező Cimișlia kapcsán.
„Fontos kiemelni, hogy ezeken az európai fórumokon nem feltétlenül a mi problémánk élvez prioritást, mindenhol sajátos kérdések, gondok vannak. Mindenki próbálja asztalon tartani a saját témáját, saját ügyét, ebben szerencsénk van az erős magyar képviselettel. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke az ET Önkormányzati Kongresszusának alelnöke, így sokat dolgozunk közösen. Több jelentés készült a nyelvhasználatról, a nyelvi charta alkalmazásáról, melybe a mi specifikus kéréseink is bekerültek, pontszerűen a Kovászna megyei prefektus által megvétózott kétnyelvű pályázati űrlap és a többnyelvű felirat kérdése is. Sok esetben az alapoktól kell kezdeni a bemutatkozást, hisz a 47 tagállamból származó legtöbb kollégának nincs tudomása arról, hogy Romániában jelentős magyar kisebbség él” – fogalmazott az alelnök.
„Strasbourgban bemutattuk kulturális és gasztronómiai értékeinket, turisztikai ajánlatainkat, emellett kéréseinkről tárgyaltunk a kongresszus elnökségével. Azt látjuk, sok esetben az, ami normalitásnak tűnik számos európai országban, az még mindig probléma itt, Romániában, hogyha csak a nyelvi kérdéseket nézzük. Ez a típusú tevékenység nagyon szerteágazó, mindenhol ott kell legyünk, ahol rólunk döntenek, a mi ügyeinkkel kapcsolatos jelentések születnek” – tette hozzá.
Grüman Róbert az elmúlt időszakban több választási megfigyelési delegációban vett részt Finnországban, Macedóniában, Hollandiában és Bosznia Hercegovinában, mely rálátást biztosított az európai önkormányzati rendszerek működése mellett a többnyelvűség alkalmazására is. A többség és kisebbség kérdése kapcsán elmondta: „Mi azt szeretnénk, hogy Székelyföldön a magyar legyen regionális nyelv, lehessen ezt az élet minden területén használni. Ehhez Romániának azt kell látnia, hogy ez a normalitás része, haza kell hozni ezeket a példákat, míg a nemzetközi fórumokon terítékre kell kerüljenek problémáink.”