Skip to main content

Háromszék húzóágazata a mezőgazdaság, éppen ezért Kovászna Megye Tanácsa az elkövetkezőkben további munkát és anyagi támogatást fektet, jó ötleteket karol fel az ágazat fejlesztésébe. Ebben vállalnak fontos szerepet a vidékfejlesztés területén dolgozó RMDSZ-es megyei önkormányzati tanácsosjelöltek is.

2020_09_14_foto_Kelemen_Lehel 4

„Kovászna megye lakosságának több mint 50 százaléka él vidéken, a városon élők több mint fele pedig életvitelszerűen szintén kapcsolódik a falvakhoz. Éppen ezért a vidékfejlesztés ügye egyre meghatározóbbá válik. Ez egyrészt az infrastrukturális fejlesztésekben nyilvánul meg, a víz- és csatornahálózat, utak, hidak építésében, az egészségügyi rendszer korszerűsítésében, másrészt szükség van arra, hogy javítsunk az életszínvonalon. Gondolunk a gazdák mellett a helyi kis- és középvállalkozókra, a falusi turizmusra, erdőgazdálkodásra. A vidék megtartó ereje rendkívül fontos. Ezt a célt szolgálták eddigi tevékenységükkel az ágazatban dolgozó szakemberek, akik az elkövetkezőkben megyei tanácsosként is fognak dolgozni” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, felvezetve az önkormányzati képviselők bemutatását.

Három LEADER csoport alakult az elmúlt tíz évben Háromszéken: az Erdővidéket és az Oltmentét összefogó Alutus Régió Egyesület, a Kézdiszékhez kapcsolódó Angustia, valamint a Sepsiszék egy részét és Orbaiszéket magába foglaló Progressio. Ezek előnye, hogy az uniós támogatási rendszerbe letett pályázatokról helyben döntenek. A projektek összértéke az elmúlt évtizedben meghaladta a 15 millió eurót.

„Napi kapcsolatban vagyunk a kisvállalkozókkal, gazdákkal, önkormányzatokkal és a szociális szféra képviselőivel. A LEADER az alulról jövő kezdeményezés elve szerint működik, a helyi lakosok igényeit tükrözi. A projektek lebonyolításának minden szakaszában jelen vagyunk, az igényfelméréstől, a megvalósításig és a visszacsatolásig egyaránt, a visszajelzések tanulságait pedig beépítjük a következő stratégiába. A pályázók érdekeit szem előtt tartva szeretnék tevékenykedi megyei tanácsosi munkám során is” – mondta el Antal Esztilla vidékfejlesztési szakember, aki mindhárom akciócsoport megalakításában részt vett, jelenleg az Alutus Régió Egyesület ügyvezetője.

Több tízezer vidéki háromszéki ember érintett abban, hogy jól működjön az erdőgazdálkodás. Dimény György, erdészmérnök, a berecki közbirtokosság létrehozója, és a helyi magánerdészeti hivatal vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, több mint 15 ezer hektár erdőn és legelőn gazdálkodnak, 11 közbirtokossággal és önkormányzatokkal, illetve fizikai személyekkel dolgoznak együtt. A vadgazdálkodást is képviselő szakember elmondta, az ágazat legnagyobb problémája abból adódik, hogy nincs egészséges egyensúly a vadak és az emberek érdekei között, hogy Bukarest és Brüsszel számára nem a helyi emberek fontosak. „Tovább szeretnénk fejleszteni a közbirtokosságokat a pályázati lehetőségek útján, ebben kívánok szerepet vállalni megyei tanácsosként.”

A mezőgazdasági kis- és középvállalkozókat képviselő Cseh Csaba szerint a vidéki gazdák megélhetésén és fejlődésén nagyban segítene egy agrár-iparipark létrehozása, ahol terményeiket a befektetett munkának megfelelően tudnák értékesíteni. Így kiküszöbölhető lenne, hogy az értékesítési lánc ellátása akadozzon, ami jelenleg gondot okoz a térségben. A gelencei vállalkozó a megyei önkormányzattal közösen ezekért a célokért szeretne dolgozni.

Kovászna megyében egyre inkább felértékelődik a gazdák körében a szövetkezeti rendszer. A Kézdi Lacto Coop szövetkezet például kétszáz kézdiszéki családnak biztosít megélhetést, ezt egészíti ki az erdővidéki gazdák társulása.

Orbán Miklós agrármérnök, az AgroSIC Közösségek Közti Társulás vezetője harmadik megyei tanácsos mandátumának vág neki. A fiatal háromszéki gazdák egyesületének elnöke kiemelte, szintet kell lépni a gazdálkodás terén. Cél, hogy vállalkozásként tekintsünk a farmokra és a vállalkozásokra, ne szociális kérdésként. Erre jó példa a kézdiszéki tejszövetkezet és a növénytermesztésre alapozó Sicland szövetkezet, amelyet jelenleg pár illyefalvi gazda működtet. De ugyanilyen jó példa a megyében működő falugazdász hálózat is, melyet a magyar kormány támogat, valamint sokat segített a mezőgazdaságok gépesítésében a Pro Economica Alapítvány finanszírozása. Orbán Miklós szerint szükség van arra, hogy segítsék munkájukban a gazdákat, ugyanakkor érdemes szövetkezetekben gondolkodni és a társulás irányába elmozdulni.