Nyelvi jogvédelmi és a jogtudatossági kampányt indít a Háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat annak érdekében, hogy a kétnyelvűség egyre inkább elterjedtebb legyen Kovászna megyében.
Markó Attila, RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselője ismertette azokat a terveket és projekteket, melyet az elkövetkező időszakban a szolgálat meg szeretne valósítani. Az Ébresztő-Óra elnevezésű projekt elsősorban az iskolákat célozza meg, és a diákok, tanárok és szülők számára jelentene nyelvi jogi képzéseket, felvilágosítást. A képviselő véleménye szerint „fontos, hogy tudatosítsuk az emberekben már egészen fiatal korban azt, hogy milyen jogaink vannak és hogy azokkal hol és hogyan tudunk élni.”
A képviselő elmondta, hogy a szolgálat a tavalyi évben felkérő levelekkel fordult a különféle nagyvállalatokhoz, bankokhoz és hipermarketekhez, azzal a kéréssel, hogy egységeikben használják a magyar nyelvet. Ennek kapcsán pozitívumként értékelte azt, hogy a sepsiszentgyörgyi Lidl üzletben kétnyelvű árcímkék jelentek meg.
„Ez a pozitív példa sarkallt bennünket arra, hogy ösztönzésképpen egy díjat hozzunk létre, melyet minden évben odaítélünk egy olyan nem magyar vállalkozásnak, amelyik következetesen használja a magyar nyelvet.” – mondta a képviselő.
Markó Attila a sajtótájékoztatón ismertetett egy nyílt levelet is, melyet a jogvédő szolgálat több háromszéki diák bejelentése nyomán a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek írt, és melyben felkérik a tanfelügyelőt, hogy bocsássa a diákok rendelkezésére magyarul is a próba érettségivel kapcsolatos dokumentációt, amit a diákoknak alá kell írniuk. A levében arra figyelmeztetnek, hogy a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok megkapjanak magyar nyelven is minden, a tanulmányaikkal kapcsolatos dokumentációt, valamint arra is kitérnek, hogy a törvény azt is lehetővé teszi, hogy az elemi iskolában a gyerekek tanulmányi minősítését az ellenőrzőbe magyarul is beírják. Tájékoztatnak arról is, hogy érdeklődésükre ez ügyben a Tanügyminisztérium illetékesei azt válaszolták, hogy a minisztérium nem ellenzi, hanem kifejezetten támogatja azt, hogy a tanfelügyelőségek magyar nyelvű anyagokat is a diákok rendelkezésére bocsássanak.
A képviselő kitért a háromszéki jogvédő szervezet által készített jelentésre is, amelyben foglaltak visszaköszönnek az Amerikai Egyesült Államok Romániáról készült emberjogi jelentésében. „Nagyon rég nem találkoztam olyan esettel, hogy egy emberjogi jelentésben ilyen konkrétan, szinte szóról szóra utaljanak egy forrásra. Nagyon fontosak ezek a jelentések, mivel ezekre illik odafigyelni. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának Romániáról szóló emberi jogi jelentése visszatükrözi azt, hogy az általunk jelzett kisebbségi jogi problémák valósak és az országnak megoldást kell találnia azokra. Ugyanakkor azt is igazolja, hogy az RMDSZ jogvédelmi tevékenysége fontos és helyes. Éppen ezért ezután is követnünk kell, hogy a közintézmények betartsák a hatályos jogszabályokat, de segítenünk kell abban is, hogy az emberek éljenek jogaikkal.”
Benkő Erika, a jogvédő szervezet háromszéki irodavezetője elmondta, hogy idén is elkészítik a Kovászna megyét átfogó, részletes jelentést. „Az a tény, hogy az Egyesült Államok Romániáról irt emberjogi jelentése konkrétan utal a mi jelentésünkre, egy erőteljes jelzés számunkra, hogy folytatnunk kell az elkezdett munkát és továbbra is tájékoztatnunk kell a nemzetközi közvéleményt az erdélyi magyarság helyzetéről, annak reményében természetesen, hogy mindez elősegíti azt, hogy előrelépés történjen a különféle jogok gyakorlásának a terén, valamint hogy elejét vegyük a közösség elleni különféle támadásoknak.”
Az irodavezető elmondta, hogy folyamatosan felmérik azt, hogy a magyar nyelv használata hogyan valósul meg nemcsak az intézmények, de a megyében található multinacionális cégek, valamint közszolgáltatók esetében is. Tapasztalataik szerint a skála igen széles, vannak olyan cégek, melyek rendszeresen magyarul szólítják meg a vásárlókat, de az is előfordul, hogy semmiféle magyar nyelvű információ nem áll a helyi emberek rendelkezésére.
„Mi arra ösztönözzük a kereskedelmi egységeket, hogy használják a magyar nyelvet, mert véleményünk szerint az az igazán sikeres üzletpolitika, mely anyanyelvén szólítja meg az embereket. Mi azért dolgozunk, hogy tudatosítsuk az anyanyelvű kommunikáció előnyeit a cégek számára, ugyanakkor arra ösztönzünk mindenkit, hogy bátran használja a magyar nyelvet a legkülönbözőbb élethelyzetekben, hiszen jogunk van hozzá.” – összegezte az irodavezető.
