Egy jól működő társadalom alapja és sikere a nők és férfiak közötti egyenjogú szerepelosztásán áll vagy bukik, hiszen a két nem együttes erővel képes teljest alkotni – fogalmazódott meg végkövetkeztetésként A székelyföldi nők közéleti műhelyének június 10-i kiadásán.
A beszélgetés során dr. Gergely Orsolya szociológus, egyetemi oktató, Sapientia EMTE és Ájgel Ágnes, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének elnöke vázolta fel, hogy miként működik a gyakorlatban a női kvóta székelyföldi alkalmazása. A Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője és dr. Kondor Ágota egyetemi tanár által vezetett online műhely a nők közéleti szerepvállalására, az RMDSZ Nőszervezete által elfogadott és promovált kvóta eredményeire kívánta felhívni a figyelmet. Nőnek való vidék? – tették fel a kérdést.
A téma szakértője, főként a társadalmi nemi szerepeket, egyenlő(tlen)ségeket kutató Gergely Orsolya, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa konkrét példákkal világított rá a kvóta világszintű alkalmazására. Romániával ellentétében például Finnországban, Dániában vagy Svédországban már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött a nemek közötti szerepek kiegyenlítése, és mára természetesként kezeli azt az ottani társadalom. „Székelyföld tradicionális elveken alapuló társadalom, de nem kell félni a változástól. A kvóta lényege csupán, hogy egyenlítse a nagy különbözőségeket az élet bármely területén, a politikától az orvostudományig. A nők új színt visznek a közéletbe, a közösségekbe. Fontosak a példaképek, a jó minták, szükség van az inspiráló nőkre, akik sok munkával és szakértelemmel megalapozva példát mutatnak. A hétköznapi történetek nagy erővel bírnak.” Hozzátette, ne legyen a karrier szitokszó, és ne legyen kettős mérce, hiszen a közösségeket csak szakmájukat szerető nők és férfiak vihetik előre.
Kovászna megyében nyolc éve alakult az RMDSZ Háromszéki Nőszervezete, mely ma már 18 tagszervezetet számlál és évente több mint száz értékes programot szervez a helyi közösségeknek. Az RMDSZ alapszabályzatába foglalt női kvóta a romániai politikai pártok között egyedülálló. Célja, hogy segítse az egyensúly megteremtését a Szövetség döntéshozatali testületeiben. Ájgel Ágnes, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének elnöke kiemelte: „Olyan egészséges világban szeretnénk élni, amelyet az egyensúly jellemez. Ebben az egészben pedig ott ül a nő is az asztalnál, ahol a döntések születnek. Romániában az RMDSZ az első (és máig az egyetlen) párt, amely egyrészt belső, szervezeti női kvótákat szabott, ami azt jelenti, hogy a helyi választmányokban minden harmadik nő, megyei, területi, országos testületekben pedig 15% nőszervezeti küldött.”
Az előírások hatására, a tavalyi önkormányzati választásokon 16 megyében 911 női jelöltje volt a szövetségnek – ebből tízen polgármesteri tisztségre, 38-an megyei tanácsos tagságra pályáztak. Az RMDSZ listáin összesen 372 nő nyert el helyi és megyei tanácsosi, valamint polgármesteri tisztséget, ez az arány 25,25 százalékos növekedést jelent a korábbi évekhez képest. Háromszéken is emelkedett a nők aránya az önkormányzatokban, 9 százalékról 13 százalékra, ami sok évi munkának köszönhető, de sok még a tennivaló. „A kvóta addig kell, amíg a probléma megoldódik, és természetes lesz a nők arányos képviselete a döntéshozásban. Ahol a női képviselők aránya eléri a kritikus tömeget, ott a politikai kultúra is javul. A nőknek szükségük van a támogató közösségre, arra, hogy egyenlő legyen a nemek közötti mérce. Természetesen nem várjuk ezt karba tett kézzel, hiszen folyamatosan mentorprogramokat szervezünk a képzésére” – fogalmazott Ájgel Ágnes.
Románia kormányának van, ahová fejlődnie a kvóta tekintetében. Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének volt póttagjaként rengeteg tapasztalatot szerzett. Mint mondta, az Európa Tanácsnál van egy harminc százalékos kvóta, amit egyre intenzívebben próbál minden delegáció esetében érvényesíteni. Idén például minden nemzeti delegációt felszólítottak ennek alkalmazására. „Az Európa Tanácsnál tapasztaltam meg azt, hogy mennyivel másabb a hangulat ott, ahol a nők és a férfiak nagyjából fele-fele arányban képviseltetik magukat a bizottságban, ebben a közegben egyáltalán nem szokatlan a női vezetők jelenléte, sőt. Amikor a nemek aránya kiegyensúlyozott egy politikai testületben, akkor már szó sincs a nemek harcáról, hanem ez az az állapot, ahol már valakinek a neme egyáltalán nem számít, viszont azokban a politikai testületekben, ahol a nők nagyon alul reprezentáltak, ott mindig van egy feszélyezettségi és kényelmetlenségi faktor. Az Európa Tanácsi tapasztalat olyan tekintetben volt hasznos számomra, hogy hozzászoktam a gondolathoz, hogy vannak nagyon kompetens női vezetők. Rendkívül jó mintákat láttam ebben a testületben és egy idő után ennek a hiánya kimondottan feltűnt itthon, pontosabban a román politikában.”
Dr. Kondor Ágota, mentálhigiénés szakember, a budapesti Károli Gáspár Református egyetem bölcsészkara oktatója, sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő meglátása szerint leginkább a nők képesek a szociális érzékenységet igénylő kérdések megoldására a politikában. A 20. században a nők nagy arányú térnyerésének lehetünk tanúi bizonyos szakterületeken, mint az oktatás, orvostudomány vagy a művészetek terén. Ugyanakkor az érdekképviselet a mai napig nem áll arányban ezzel a törekvéssel. Nagyon sokat elmond ez egy országról, a demokrácia minőségéről az, hogy a nők lakossági arányszáma milyen mértékben találkozik a politika legfőbb döntéshozó szervében és egyáltalán a közéletben felmutatható arányszámukkal. „Azokban az országokban, ahol több a női politikus kevesebb a korrupció, előnyére változik a politikai vitakultúra, megnő a kompromisszum készség a szolidaritás, és a női képviselet aránya 28-30 százalékának kellene legyen ahhoz, hogy a politikai napirend megváltoztatásában a nők szemléletmódja megjelenjen” – zárta gondolatmenetét Kondor Ágota.
