Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottság elnökének meghívására Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki képviselőjelöltje részt vett a Bizottság december 5-ei zárt ülésén, ahol tájékoztatta a Bizottság tagjait az erdélyi magyarság sorsát meghatározó romániai választások tétjéről, a magyar közösség helyzetéről, valamint a választásokat követő kihívásokról.
Az ülést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, aki maga is kiemelte annak fontosságát, hogy az erdélyi magyarságnak erős parlementi képviselete legyen a román parlamentben. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ együttműködve a Magyar Polgári Párttal, átlépje az öt százalékos küszöböt, és ott legyen a parlamentben. Ha egyszer nem jutnak be, akkor más magyar szervezet sem tud bekerülni a parlamentbe. Ez a magyar képviselet végét jelentené – hangsúlyozta. Hozzátette: minden magyar embernek erkölcsi és politikai kötelessége az egyetlen magyar erőre szavazni. Nem csak Erdélyben, de Magyarországon is, ha rendelkezik román állampolgársággal.
Németh Zsolt azt mondta: a magyar-román viszony rendkívül kedvezőtlenül alakult az elmúlt időszakban. Úgy látta: december 11-e esély a viszony javítására, és nagyon fontos, hogy minél nagyobb arányban éljen ezzel az eséllyel minden érintett.
Az ülésen részt vett Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője és Ilyés Gergő politológus, akik adatokkal támasztották alá azt, hogy szükséges a magyarság nagy arányú részvétele a romániai választásokon ahhoz, hogy a magyar közösség érdekeit a román törvényhozásban sikeresen védelmezni lehessen.
Benkő Erika többek között arról tájékoztatta a Külügyi Bizottságot, amelyet a magyar parlamenti pártok képviselői alkotnak, hogy „sajnos a NATO és EU csatlakozás után a magyar közösség helyzetében nem történt előrelépés, a létező jogaink gyakorlására nincs lehetőség, újabban egyfajta visszarendeződés tapasztalható, mind a nyelvi jogok, mind az egyházi restitúció terén. Mindezek eszköze az úgynevezett független igazságszolgáltatás, hiszen bíróságok döntenek a magyar feliratok műemlék épületekről való eltávolításáról, és kötelezik a székelyföldi polgármestereket a székely zászló levevésére a polgármesteri hivatalokról”- fogalmazott a képviselőjelölt.
Az ülést követő közös sajtótájékoztatón, Benkő Erika elmondta, hogy milyen kihívások előtt áll az erdélyi magyarság a választások után, különös tekintettel a 1918-as centenáriumra, amit annak kapcsán szerveznek majd, hogy 2018-ban száz éve lesz annak, hogy Erdély Románia része lett és tekintve azt, hogy a román és a magyar közösségek eltérően ítélik meg és eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez, mindenképpen fokozódni fog a hangulat.
Ebben a kontextusban a közelgő regionalizáció is elengedhetetlen témakör. A közigazgatási átszervezés Romániában hatalmas veszélyeket tartogat a magyar közösség számára. Erőteljes központosító törekvésekre lehet számítani a következőkben, ugyanis a román kormány célja már régóta az, hogy feldarabolja Székelyföldet, olyan közigazgatási régiókat kialakítva, amelyekben csupán 25%-ot tenne ki a magyarság. „Teljesen mindegy, milyen összetételű kormányról van szó, egyikük régiósítási terve sem elfogadható a magyar közösség, különös tekintettel a székelység számára. Ahhoz képest, hogy jelenleg Kovászna és Hargita megyében közel 80 százalékos, Maros megyében csak negyven százalék a magyar lakosság száma. A régiósítási terv azt eredményezné, hogy kb. 25-27% százalék között lenne az arányunk az új mega régióban” – fogalmazott Benkő Erika. Ezért, nagyon fontos az, hogy az erdélyi magyarságnak erős képviselete legyen a román parlamentben, hiszen a múltban is csak így tudtuk megakadályozni a hasonló régiósítási kísérleteket, és ezután is csak így lehetséges.
