Több elismert oktatási szakember is szerepel az RMDSZ megyei önkormányzati jelöltlistáján, ugyanis Kovászna Megye Tanácsánál szeretnénk az elkövetkező években még hangsúlyosabb szerepet szánni az oktatás-nevelés kérdéskörének – vezette fel Tamás Sándor tanácselnök a keddi jelöltbemutató sajtótájékoztatót. Henning László tanár, a megyei önkormányzat alelnöke, Farkas Ferenc tanár, a Kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója, Bartók Enikő-Mária óvónő, a kézdiszentléleki Pitypang Óvoda munkatársa, Opra-Béni Béla, a kommandói Horn Dávid Általános Iskola igazgatója, Gáj Nándor, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója ismertette elképzeléseit a média képviselői előtt.
„A háromszéki települések modernizációs programjának fontos szegmense a kultúra és oktatás, az a célunk, hogy a vidéki településeken is olyan körülményeket teremtsünk, hogy a fiatalok szívesen maradjanak itthon, térjenek haza. Az elmúlt évtizedben a megyei fejlesztési programokra egymillió eurót költött Kovászna Megye Tanácsa, ehhez még legalább ugyanennyit hozzárendeltek a helyi önkormányzatok, így újult meg számos vidéki tanintézmény, kultúrotthon, sportbázis, játszótér stb. Népszerű programunk az Iskolatáska, idén 2 227 előkészítés diák kap táskát és tanfelszerelést. Támogatjuk a délutáni iskola megszervezését, intézményrendszerünkön keresztül pedig az átképzésre, felnőttképzésre fektetjük a hangsúlyt” – részletezte Tamás Sándor.
Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, aki közel két évtizedet főtanfelügyelő-helyettesként tevékenykedett, elmondta: dolgoznak azon, hogyan tudnák segíteni a háromszéki tanintézmények, pedagógusok felzárkóztatását a digitális oktatás terén.
Beszámolt arról, hogy a megyei tanácson keresztül zajlik a tej-kifli program lebonyolítása, a héten megkötötték a szerződést a kerettervnek megfelelően. „Ebben a tanévben Kovászna megyében 22 923 gyereknek biztosítjuk a napi tejet, kiflit és almát, a szerződések összértéke több mint 5 millió lej. Dolgozunk azon is, hogy mi legyen a sárga övezetben levő településeken élő diákok adagjaival, hiszen felváltva lesznek iskolában a gyerekek” – részletezte az alelnök.
Farkas Ferenc tanár, a Kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója úgy fogalmazott, feladatának tartja hozzájárulni Háromszék fejlődéséhez szakmai és intézményvezetői tapasztalatával egyaránt. A következő időszak fontos kihívásának tartja a digitális oktatás megszervezését, ugyanakkor a világi és egyházi iskolák kapcsolatának szorosabbra fűzését is szorgalmazza.
Bartók Enikő-Mária óvónő, a Kézdiszentléleki Nőszervezet elnöke elmondta, számára gyerekekkel foglalkozni, pedagógusként dolgozni nemcsak hivatás, szolgálat, hanem kihívás is, a közösségért érzett felelősség motiválja. Beszélt nőszervezeti tevékenységéről is, célja jobbá-szebbé tenni a környezetet, ahol élnek, dolgoznak. „Nagyszerű dolog közösségben élni, részese lenni, ezt pedig meg kell mutatni a gyerekeknek, fiataloknak” – nyomatékosított a pedagógus.
Opra-Béni Béla, a kommandói Horn Dávid Általános Iskola igazgatója arra mutatott rá, hogy a megyei önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az oktatásra, kultúrára. A kommandói iskola két éve égett le, abban, hogy már épül az új tanintézmény, nagy szerepe volt Kovászna Megye Tanácsának, emlékeztetett az igazgató.
Gáj Nándor, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója a kulturális és felnőttképzés terén megfogalmazott törekvéseikről beszélt, felhívta a figyelmet, hogy húsz év múlva sok jelenlegi szakma nem fog létezni, ezért is tartják fontosnak a szakképzés, átképzés kérdését. Romániában a felnőttek egy százaléka tanul tudatosan, míg az Európai Unióban ez az arány eléri a tíz százalékot is. Ugyanakkor a népiskolánál fontos célkitűzés, hogy a vidéken élő fiatalok is hozzáférhessenek a minőségi kultúrához. Kézdivásárhelyen nemcsak kihelyezett tagozatot, hanem valódi közösségi teret képzelnek el az egykori kazánházban, míg Málnásfürdőn balneoturisztikai képzésközpont kialakítására pályáznak.