Skip to main content

Markó Attila sepsiszentgyörgyi képviselő csütörtökön sajtótájékoztató keretében beszélt arról az interpellációról, amelynek során kérdéseket intézett Victor Ponta miniszterelnökhöz és további kilenc miniszterhez a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájában foglalt vállalások kapcsán. Románia lassan belép a második monitorizálási ciklusba, ez alkalommal a kormánynak be kell mutatnia, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásból fakadó legfontosabb tényeket, adatokat, eseményeket, illetve, hogy miképpen biztosítja az ország a területén élő közösségek jogát anyanyelvük szabad használatához.

marko attila - foto marton norbert.[1]

A képviselő mindegyik miniszternek címzett leveléhez csatolta a Szakértői Bizottság kétszáz oldalas jelentését is. Számos kérdésben elmarasztalja Romániát, ugyanakkor jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. Idén ősszel kell a külügyminisztériumnak a több intézmény és szakhatóság részéről érkező jelentést összesítenie és az alapján elkészíteni az országjelentést, amelyben most már a legutóbbi hiányosságokat is pótolni kell, a vállalt feladatokat pedig teljesíteni.

Markó Attila kételkedően viszonyul az országjelentés tartalmához, éppen ezért bejelentette, hogy az RMDSZ keretén belül működő Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat be fogja nyújtani saját párhuzamos jelentését a Nyelvi Karta Titkárságához.

„A mi párhuzamos jelentésünknek részletesen taglalnia kell a magyar nyelvhasználati jogok tényleges megvalósulását főként a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás-nevelés, a kultúra, a tájékoztatási eszközök, a gazdasági és társadalmi élet területén. Éppen ezért szeretnénk tükörbe helyezni, hogy mi az, ami a jogi normákban benne van és mit tapasztalunk a gyakorlatban, a mindennapi életben” – fogalmazott Markó Attila.

Beszámolt arról is, hogy a napokban a Szenátus jogi bizottsága elutasította az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet az egyházi javak visszaadásának rendezéséről és e folyamat felgyorsításáról. A honatya részt vett azon az ülésen, ahol a bizottság tagjai a kormány véleményét tolmácsolva egyhangúlag leszavazták a javaslatot. Mindezt azzal magyarázta, hogy úgy tűnik: annak ellenére, hogy a kormány korábban, a kártérítési törvény elfogadásakor ígéretet tett az egyházi ingatlan visszaszolgáltatás felgyorsítására, most véleménye homlokegyenest ütközik ezzel az ígérettel.