Háromszéki összegzés, tervezés a szórvány stratégiában
Első alkalommal szervezett idén olyan találkozót Kovászna Megye Tanácsa és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, amelyen az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program felelősei, Brassó, Fehér, Hunyad, illetve Szeben megye kultúrszervezői, valamint háromszéki oktatási és kultúrintézmények vezetői, képviselői vettek részt szombaton, február 13-án.
A hatodik évét ünneplő program működtetőit elsőként Lázár-Kiss Barna, Barót polgármestere köszöntötte, majd Grüman Róbert megyei tanácsos, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke, a program ifjúsági vonalának egyik alapítója szólt a résztvevőkhöz. „A székely-szórvány együttműködés a pénzügyi támogatáson túlmutat: egy valódi közösségépítő, identitáserősítő program, amelyet Kovászna Megye Tanácsa és a megyei RMDSZ a jövőben is prioritásként fog kezelni. Háromszéken egyfajta kulturális autonómia modellt működtetünk, hiszen a megyében élő román kisebbség, számarányának megfelelően részesül az egyházi, ifjúsági és kulturális megyei önkormányzati alapokból. Ez követendő lehet a többségében román megyék számára is, hiszen így a szórványban élő magyar közösségek is úgy érezhetnék, figyelnek rájuk” – hangsúlyozta Grüman.
Demeter László, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének szórványprogram-koordinátora összegezte az elmúlt hat év tapasztalatait, kiemelte a fontosabb programokat, majd felkérte a partnereket, hogy számoljanak be a megvalósításokról, mondják el véleményeiket, tapasztalataikat és ismertessék az idei terveiket.
A testvérmegyék programszervezői egyetértettek abban, hogy a szórvány vidékeken nagy szükség van a közösségépítő, magyarságtudat-erősítő rendezvényekre. A programok megszervezéséhez elengedhetetlen az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program keretében biztosított háromszéki támogatás, amely sok esetben “irányt, értékmércét és lendületet nyújt”: a közösen szervezett programok, a székelyföldi tánc, a zene, a színházi, vagy egyéb kulturális, hagyományőrző rendezvények eljuttatják az együvé tartozás életérzését azon magyar közösségekbe is, amelyek nehezebben vehetnek részt hasonló eseményeken. Serfőző Levente, a szebeni Híd Egyesület elnöke kiemelte, hogy az ország gazdasági ranglistáján Kovászna megye bár nem az elsők között van, így még dicséretesebb, hogy erőfeszítéseket tesz a szórványban élő magyarok felkarolásáért.
Gudor Botond gyulafehérvári református esperes a szórványprogram lelkesítő hatásának példájaként említett Alvincet, ahol néhány évvel ezelőtt háromszéki fiatalok önkéntes munkával felújítottak egy szenes, üszkös épületet, a helyiek pedig ezen fellelkesedve ma már manzárdban gondolkodnak és egy táborozó helyet hoznak létre önerőből.
Ugyancsak fontos hozadéka a programnak, hogy a szórványban élők is jobban figyelnek egymásra, gyakrabban vesznek részt egymás rendezvényein, segítik egymást. Habár a székely-szórvány program nem oldja meg az alapvető közösségi gondokat, irányt és értékeket mutat, lelkesít, erősíti az identitástudatot és ezért van nagy szükség rá.
Újdonság, hogy a szombati találkozó alkalmával újabb háromszéki szervezetek, intézmények csatlakoztak a programhoz. A Székely Mikó Kollégium igazgatónője, Kondor Ágota és Kolumbán Laura, a Mikes Kelemen Líceum tanárnője elmondták, szeretnék szorosabbra fűzni kapcsolataikat a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal, illetve a dévai Téglás Gábor Iskolaközponttal. A Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója, Gáj Nándor az általa vezetett intézmény tevékenységét, programjait mutatta be, kiemelve a táborozási lehetőségeket, a kézműves foglalkozásokat, illetve a különböző zenei produkciókat, néptánc előadásokat, amelyek bemutatására és szervezésére a szórványban is van lehetőség.
A rendezvényen az RMDSZ Nőszervezetének háromszéki, szebeni, valamint Hunyad megyei vezetői is megállapodtak: ezen a székely-szórvány vonalon is igyekszenek összekapcsolni programjaikat, hiszen így minden magyar nő tehet minden magyar családért. A nőszervezeti együttműködés céljai egybecsengenek a program eddigi törekvéseivel: erősíteni a szórványban élő közösségek összetartozását, identitását azáltal is, hogy egyéni, vagy éppen családi barátságok születnek, a két vidék megismerheti egymás kultúráját, hagyományait.
„A világ egyensúlya is úgy működik, hogy mindig az erősebb vigyáz a gyengébbre. A szülő a gyermekre, nagytestvér a kicsire. Így van ez nemzetek és nemzetrészek között is: a nagyobb felelőssége a gondoskodás. Ebben az esetben Székelyföld a tömbvidék, az erősebb. A mi feladatunk segíteni, közös lehetőségünk pedig, hogy ápoljuk ezt a kapcsolatot” – összegezte a program lényegét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.