Skip to main content

Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke háromnapos erdélyi körútján Sepsiszentgyörgyön, november 27-én, számos rendezvényen és találkozón vett részt. Beszédet mondott a zsúfolásig telt Krisztus Király Római Katolikus Templomban tartott adventi szentmisén, az ezt követő sajtóbeszélgetés után pedig a Székely Nemzeti Múzeumban tartott közéleti fórumon több mint 110 résztvevő: háromszéki intézményvezető, iskolaigazgató, orvos, vállalkozó, önkormányzati vezető, egyházi képviselő és fiatal előtt beszélt a december 11-ei választások tétjéről.

vargyasi_kl_001

Látogatása során az elnök elmondta: jelenlétével segíteni szeretné a magyar összefogás listáján indulókat, célja, hogy az RMDSZ-MPP közös listájáról minél több képviselő, szenátor jusson el Bukarestbe, hogy Székelyföld érdekeit hatékonyan képviseljék. „Magyarországról nézve is úgy tűnik, mint, ahogy az RMDSZ vezetői is többször jelezték, hogy az erdélyi magyarság kilátásai, (…) papíron lefektetett jogai talán még soha sem voltak ilyen rosszak, sőt, bizonyos értelemben kilátástalanok. Megítélésünk szerint a Román állam viszonyulása a magyar kisebbséghez nem jó irányba alakul.”

Az erdélyi magyarság helyzetét értékelve Kövér László a Vajdaság példáját hozta fel, kiemelve, hogy egy konfliktusokkal túlfűtött, feszült államközi viszonyból kiindulva Szerbiában sor kerülhetett a magyarság és a szerbek közti helyzet rendezésére, a politikum, a történészek bevonásával a korábbi sérelmeket feldolgozták. Az elnök rámutatott: ezt a fajta eljárást Románia esetében is lehetségesnek látja, ezért is gondolja úgy, hogy Magyarország kormánya is érdekelt abban, hogy a választásokat követően olyan kormány kerüljön Románia élére, amely az erdélyi magyarság élképzeléseit megfelelő irányban tudja befolyásolni az államközi viszonyok alakulásában.

A magyar-magyar viszonnyal kapcsolatban Kövér László kifejtette: „Miközben baj van, lehetőségek is vannak”, vagyis a következő évtizedekben a magyar nemzetpolitika akkor lehet sikeres, ha ezen a területen több eredményt lehet felmutatni, mint az elmúlt 25 év során.

Az erdélyi magyar politikai képviseletről beszélve az Országgyűlés elnöke rámutatott: az összefogás mindenképp szerencsés, hiszen, ha egy parlamenti választáson a magyar pártok egymás ellen indulnának nagy az esélye, hogy nem érnék el a bejutáshoz szükséges küszöböt. AZ RMDSZ – MPP összefogását Kövér László pozitívként könyvelte el: „Az RMDSZ azt demonstrálta, hogy nem kívánja figyelmen kívül hagyni azokat az álláspontokat, amelyek nem feltétlenül egyeznek korábbi elképzeléseikkel.” „Egységben a különbözőség az, ami itt megvalósul és ennek már rég itt az ideje” – tette hozzá összegzésül.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az erdélyi magyarság problémáit érintve elmondta: „Meggyőződésünk, hogy csak együtt lehet nemzeti ügyekben eredményt elérni. Ha egy nemzet talpra akar állni, akkor mindenkire szükség van. Összmagyar ügyeket, erdélyi, székelyföldi nemzeti ügyeket akkor tudunk sikeresen képviselni, ha a mindenkori magyarországi kormány támogatását élvezzük. Ez most jelenleg biztosított.”

Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: „Nyolc éve nálunk volt a legnagyobb feszültség, most pedig eljutottunk oda, hogy Háromszéken a magyarság politikai szervezetei közti szembenállást felváltotta az összefogás. Nem külső kényszer hatására történt így, hanem azért, mert úgy értékeltük, hogy meg kell változzon a politikai képviselet milyensége, hogy azok is tudjanak újra felsorakozni a magyar pártok mögött, akik valamilyen oknál fogva eltávolodtak a politikától”.

A romániai választások, illetve az országban erősödő nacionalista retorikával kapcsolatban Kövér így fogalmazott: „Kétségkívül csalódás számunkra, amit az elmúlt időben át kellett éljünk, hiszen volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy magunk mögött tudjuk hagyni ezeket a konfliktusokat. A viszonyok nagyon gyorsan változnak Európában, meg a világban. Az erdélyi magyarság, vagy általában véve, a határon túli magyarok lehetőségeit három tényező befolyásolta” – fejtette ki az elnök. A három tényező közt Kövér elsőként Magyarország gazdasági lehetőségeit emelte ki – hiszen a határon átívelő programok működtetése stabil anyagi háttérhez van kötve. A második faktor a nemzetközi politikai viszonyok nemzetpolitikai mozgásterére gyakorolt hatása – itt az Egyesült Államok és Magyarország, illetve Románia viszonyára utalt. A harmadik tényezőként az adott közösség képviseletének állapotát jelölte meg Kövér László, kiemelve, hogy a közösség ereje mindig befolyásolja egy adott ország kormányának viszonyulását a kisebbséghez.

„Ők tévednek, ha azt gondolják, hogy mi az RMDSZ-t támogatjuk, mi az erdélyi magyarság érdekeit tartjuk szem előtt” – utalt az EMNP által megfogalmazott véleményre Kövér László. Elmondása szerint mindegyik politikai alakulatnak megvan a szerepe az erdélyi magyarság életében, a rivalizálás viszont luxus, amit nem engedhet meg magának egy kisebbség. „Kezdetben volt az RMDSZ, majd jött az RMDSZ és az MPP. Aztán lett az RMDSZ, az MPP és az EMNP. Ezt már az erdélyi választók nem bírták, nem akarták követni. Ha valaki nem tartja elégségesnek azt, amit az RMDSZ pályamódosításával el lehetett érni, az önvizsgálatot kell tartson” – fogalmazott Kövér, ismételten hangsúlyozva, hogy az erdélyi magyarságnak az összefogás tudja a várt eredményeket meghozni.