A nemzeti összetartozás évét Erdélyben Potápi Árpád János Háromszéken indította el. A nemzetpolitikai államtitkár a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett rendezvényre érkezett Sepsiszentgyörgyre. Kedden délután részvételével elemezték egy konferencián Magyarország, Székelyföld és a szórványvidékek közötti együttműködés szorosabbra fűzésének lehetőségeit, háromszéki helyi önkormányzatok, anyaországi testvér- és partnermegyék, szórványközösségek képviselőinek részvételével.
„A magyar kormány az elmúlt 10 évben átgondolt támogatási rendszer teljesített ki a határon túl, itt, Székelyföldön is. A gyerekvállalás ösztönzésétől a gazdasági pályázatokig, kulturális együttműködéseken keresztül számos területen érkezett és érkezik segítség. Ahogy Magyarország igazi anyaországként viszonyul hozzánk, úgy Székelyföld is belső anyaországként viszonyul a szórványközösségekhez. Mindannyiunk közös célja, a szülőföldön való boldogulás elősegítése” – vezette fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a találkozót. A háromszékiek abban kérték a magyar kormány segítségét, hogy az anyaország, Székelyföld és Erdély szórványvidékeinek együttműködését még szorosabbra fűzzék és összehangoltabbá tegyék. Tamás Sándor ugyanakkor a háromszéki helyi önkormányzatok vezetőinek is azt javasolta, hogy legyenek nyitottabbak a szórvány iránt és alakítsanak ki testvérkapcsolatokat szórványmagyar közösségekkel is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai célkitűzésekről beszélve, kiemelte: 2020-ban is folytatják a külhoni magyar közösségek megerősítését és az egység megteremtését. Mint felidézte, 2010-ben Magyarországon nem egyszerű kormányváltás történt, az élet minden területén jól kézzelfogható eredményeik vannak, de különösen a nemzetpolitikában hangsúlyos a váltás.
„Az elmúlt száz évben a nemzet fejlődése különböző irányokat vett, most a 21. században az a mi feladatunk, hogy egységes mederbe tereljük a különböző nemzetrészek fejlődését. Kidolgoztuk a nemzetpolitika keretrendszerét, erre építve tűztük ki célul a szülőföldön való boldogulást, ez azt jelenti, hogy a hagyományos nemzetpolitikai támogatásrendszer után egyre inkább a gazdaságfejlesztés irányába tereltük a nemzetpolitikát, és ma olyan gazdaságpolitikai programok vannak a Kárpát-medencében, amilyenek sehol a világon” – nyomatékosított az államtitkár.
Ismertette az államtitkárság által kezelt külhoni magyaroknak szánt támogatási rendszer legfontosabb pilléreit, kitérve az oktatási és kultúra terén zajló pályázatokra, konkrét eredményeket is bemutatva, többek között a sepsiszentgyörgyi orvosi lakásokat, a kökösi újonnan épített óvodát, de az erdélyi magyar felsőoktatást meghatározó Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását is. Fontos a sportélet erősítése is, emelte ki, megemlítve, hogy Székelyföldön a labdarúgás és a jégkorong a kiemelt sportág, ugyanakkor a lovaskultúra újjáélesztése is kiemelt cél.
Az erdélyi szórványközösségek nevében beszélt Benedek Zakariás parlamenti képviselő, aki az RMDSZ szórványcselekvési tervének szerepét hangsúlyozta. „Amikor a fivérek összetartoznak, a hegyek arannyá válnak, tartja a közmondás. Szétszakított, a huszadik században erősen próbára tett nemzetünk esetében kétszeresen is igaz a kijelentés, hiszen a nehézségekből az összetartozás az összefogás emelt ki: jó érzés tudni, hogy van egy nagyobb testvérünk, akinek foghatjuk a kezét ezekben az embert próbáló időkben is. Örülünk, hogy Székelyföldön érzik: ők is felelősek értünk” – mondta a Szeben megyéből érkező képviselő.
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának vezetője részletekben menően ismertette tevékenységüket, Campanari Talabér Márta, Várpalota polgármestere videóüzenetben csatlakozott a konferencia résztvevőihez, mint hangsúlyozta, sokat tanult az elmúlt évtizedekben székelyföldi és dél-erdélyi testvérkapcsolataik tapasztalatából, jó példát biztosítva a konferencián szorgalmazott hármas együttműködésnek.
