A fiatal tanácsosok találkozója alkalmából a közigazgatásban érvényesülő kétnyelvűségről tartott előadást Markó Attila-Gábor, államtitkár, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje. Előadásában felvázolta az anyanyelv használatára vonatkozó és Romániában hatályos jogszabályi hátteret. Kitért arra is, hogy ebben a kérdésben az Európa Tanács által elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája is jelentős rendelkezéseket tartalmaz.
Bár a jogi keret eléggé teljesnek mondható, a leggyakoribb problémák az alkalmazás területén észlelhetők. Kétfajta nyelvi jogi formát vázolt fel: az egyik a passzív, amely a kétnyelvű táblák és feliratok körét födi le, a másik az aktív, amely az intézményeken belüli tényleges nyelvhasználatra vonatkozik, illetve arra, hogy a polgárok milyen mértékben használják anyanyelvűket a közintézményekkel való kapcsolatukban. A legkevésbé kihasznált alkalmazási felület éppen ebben az utóbbiban jelenik meg, hiszen a törvényes lehetőséggel nagyon ritkán élünk még ott is, ahol a magyarság jelentős többségben van. Ennek a gyakorlatnak az átalakítására bonyolította le néhány évvel ezelőtt az Etnikumközi Hivatalának megrendelésére a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet az “Ügyintéző” nevű programot, amelynek célja a különböző központi és helyi intézményekben leggyakrabban használatos űrlapok, formanyomtatványok, típuskérvények magyar nyelvre történő lefordítása, illetve ezeknek a hivatalos román nyelvűek melletti párhuzamos használata.
Markó Attila elmondta: ”Mindaddig, amíg nincs Romániában egyértelmű rendelkezés a kétnyelvű űrlapok, valamint a román nyelvűekkel párhuzamosan használható magyar nyelvű űrlapok kérdésében, addig egy ilyen kezdeményezés leginkább azért fontos, mert úgy véljük, hogy még a tömbmagyar nyelvű vidéken is meghonosodott a román nyelvű kommunikáció az ügyintézésben, a miatt, hogy mindezek román nyelven folytathatók. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy egyrészt megteremtsük az alkotmányos lehetőségét annak, hogy a magyar nyelv hivatalos legyen ott, ahol ezt a nyelvet többségben beszélik. Másrészt pedig, ebből a hivatalos jellegből fakadóan a mindennapi ügyintézés is kétnyelvűvé váljon. Túl az alkotmányos és jogi elvárásokon, fontos az is, hogy ezzel a lehetőséggel már most is éljenek az emberek, azonosuljanak azzal, hogy az ügyintézés magyar nyelven is épp oly hatékony”.
A résztvevő fiatal önkormányzati képviselők az előadást követő beszélgetésben kifejtették, hogy jelentős szerep hárul rájuk, hiszen ők maguk jelentik a legfőbb kapcsolatot a lakosság és a településükön levő közintézmények között. Ehhez a szerepvállaláshoz nyújt segítséget a leggyakrabban használta űrlapok elektronikus gyűjteménye, amelyet Markó Attila az előadás végén adott át a résztvevőknek.
