Skip to main content

Az Olt-menti települések vezetőivel, Árkos, Illyefalva, Uzon, Kökös, Réty, Kőröspatak, Bodok és Gidófalva polgármestereivel tartott közös sajtótájékoztatót Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A 2021-2027-es időszakra vonatkozó európai uniós kiírások némelyikére úgy pályázhatnak hatékonyabban a municípiumok és megyeközpontok, ha együttműködnek a környezetükben lévő településekkel – ezért együttélési övezetet alakítanak ki.

DSC_2606_Sajtotajekoztato 2020.09.16_Kristo-Gothard Hunor

„A jövő kulcsszava az együttműködés a közösségépítésben és a fejlesztésben egyaránt. Számunkra ez nem újdonság, hiszen több mint tíz éve szoros a kapcsolat a három székelyföldi megye között, de egyre gyümölcsözőbb a közös munka és az együttgondolkodás Székelyföld és Barcaság között is. A vidombáki repülőtér és a majdani autópálya is olyan fejlesztés, amely az együttműködésről szól: mindkét ügy haladásához hozzájárultunk. Ugyanígy teszünk a megyén belüli fejlesztések terén is” – fogalmazott bevezetőjében Tamás Sándor megyei tanácselnök.

Antal Árpád úgy véli, habár a közbeszédben két-három fogalom is használatos, amivel a várost és környezetét leírják, ők egy negyediket tartanak alkalmasnak. „A metropolisz övezetre Romániában is van jogszabály, de ezt a kifejezést hallva, sokmillió emberre gondolunk, ezért nem otthonos számunkra. A másik ilyen szó a növekedési övezet, ez azonban azt sugallja, hogy a város rátelepszik a környező falvakra, és mi nem ezt szeretnénk. A harmadik kifejezés a városi akcióövezet, de ezt nem tudtuk értelmezni. Ezért egy új megnevezés mellett döntöttünk: együttélési övezetet alakítunk ki, hiszen ez írja le legtalálóbban a jelenlegi helyzetünket. Ez egyaránt szól a városról és a településekről, az együttműködésről” – magyarázta az elöljáró.

Sepsiszentgyörgy és a környezetében elhelyezkedő települések már „együtt élnek”: több mint 2000 ember jár be a városba dolgozni nap, mint nap a nyolc községből, és több mint 1000 gyerek tanul sepsiszentgyörgyi iskolákban. Mintegy 1000 személy költözött ki a városból a szomszédos falvakba, ott építettek hétvégi házakat, de Szentgyörgyről is sokan járnak át dolgozni más településekre. „A 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban az előkészített dokumentációban szerepel egy olyan lehetőség, hogy a megyeszékhelyek a környékükön lévő településekkel összefogva pályázhatnak a mobilitást elősegítő beruházásokra. Civilizált, köztulajdonban lévő, kiszámítható közszállítási rendszert, korszerű kerékpárút-hálózatot építhetünk ki, hogy a több mint 2000 embernek ne kelljen minden reggel autóval jönnie a városba. Egy szövet, egy kistérség vagyunk: ugyanazok a céljaink” – szögezte le.

Jelenleg a sepsiszentgyörgyi közszállítás nem lépheti át a városhatárt. A települések közötti autóbuszos közlekedés a megyei önkormányzat engedélyeztetésétől függ, a működtetésre pedig magáncégek pályázhatnak – a járművek egyre használhatatlanabb állapotban vannak, ennek következménye, hogy egyre kevesebben veszik igénybe a közszállítást.

A polgármester emlékeztetett: az elmúlt harminc évben Bukarest régiófejlesztési koncepciója az volt, hogy létrehoznak 8 nagy központot azon az elven, hogy a globalizált világban a pénz a tömeget követi. Nem mindegy ugyanis, hogy 1 kilométer csatornahálózatra tízezren csatlakoznak, vagy csak 5 család. „Ha a költségeket nézzük, nyilván az lenne az érdek, hogy hatalmas, többmilliós településeket hozzunk létre Romániában, azonban azok a vidékek, amelyek kiszorulnának, sivárak és élhetetlenek lennének. Habár magasabb az életszínvonal városon – magasabbak a jövedelmek is-, egy kis településen biztosan jobb az életminőség, tisztább a levegő. Székelyföldön az az érdekünk, hogy minél otthonosabbá váljon életterünk: legyen magas az életszínvonal, de legyen egyre jobb az életminőség is” – magyarázta.

Az elöljáró szerint, mint az életben mindennek, a jelenlegi együttélésnek is megvan a színe és a fonákja. „A színe az, hogy a környező települések lakói is igénybe veszik a városi szolgáltatásokat, akár az oktatásra, sportra, kultúrára gondolunk. A fonákja azonban, hogy reggel 8 órakor rengeteg autó érkezik a városba, ami elakadásokat okoz az utakon. Erre jelenthet megoldást, ha a következő években közösen hívjuk le az EU-s forrásokat: így lehet az együttélésünknek több színe és kevesebb fonákja”.

Első lépésként a környező 8 településsel kötnek megállapodást, de a jövőbeli tervek között szerepel egy hasonló együttműködési keret megteremtése Málnás, Bükszád, Mikóújfalu és Sepsiszentgyörgy között, de akár Csíkszeredával is. „Mivel ez a pályázat megyeszékhelyeknek szól, olyan együttműködést is létrehozhatunk, amely Kököstől Udvarhelyszék határáig terjed, így összehangoltan vihetünk véghez különböző fejlesztéseket” – mutatott rá.

Máthé Árpád, Árkos polgármestere kiemelte: települését és Sepsiszentgyörgyöt nemcsak az út köti össze, hanem többek között az ivóvíz- és a csatornahálózat is. „Teljes szimbiózisban él a két közigazgatási egység, és ennek köszönhetően óriási fejlődés tapasztalható Árkoson is. Említhetném a Sapientia egyetem épülő campus-át: a terület fele Árkoshoz, másik fele Szentgyörgyhöz tartozik, és ugyanez igaz a Sepsi Arénára is. Tehát a két település összenőtt nemcsak infrastrukturálisan, de tervezés szintjén is” – mondta.

„Noha ez egy formális együttműködés lesz, évek óta létezik már baráti, stratégiai kapcsolat köztünk – másképp nem tudunk fejlődni. Mindig fel kell készülnünk a holnapra, a jövőre, nem várhatjuk, hogy csak úgy, szerencsések legyünk. Az elmúlt 12 évben stratégiában gondolkodtunk, évek óta közösen dolgozunk különböző területeken és ennek meg is van az eredménye. Ez egy újabb szintje lesz az együttműködésünknek, az együttélésünknek” – fogalmazott Fodor Imre, Illyefalva polgármestere.

Hasonlóan nyilatkozott a többi Olt-menti település vezetője is, hiszen pontosan tudják, bizonyos kiírásokra csak közösen pályázhatnak: csak együtt sikerülhet.

Kovászna megye települései élen járnak az országban, ami a Regionális Operatív Program keretében lehívott pályázati összegeket illeti: a megyében összesen 64 pályázatot nyertek a különböző közigazgatási egységek, összesen 1 milliárd lej értékben – ezek jóváhagyott, kivitelezés alatt álló beruházások.