A kormánykoalíció sikerét jól jellemzi, hogy egyszerre két miniszter is Háromszékre látogatott: ez Cseke Attila fejlesztési tárcavezető esetében egyértelmű, azonban Nechita Adrian Oros esetében ennyire nem magától értetődő.
A miniszter háromszéki látogatása során a Romániai Farmerek Klubja meghívásának tett eleget, amelynek Becsek László kézdiszéki nagygazda az alelnöke. A látogatás elsődleges célja a miniszter informálása volt: hiszen ő bevallottan az állattenyésztési szegmensben mozog otthonosan.
Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja három dolgot emelt ki a székelyföldi pityókatermesztéssel kapcsolatban, amelyek fejlesztése a túlélésen túlmutatva a siker útját jelentik. Az első a vetőburgonya kérdése: a képviselő hangsúlyozta, hogy Háromszéken is létezik annak a lehetősége, hogy a környék vetőburgonya nagyhatalommá váljon, ugyanakkor minden szempontból szerencsésebb lenne helyi termelőktől, helyi fajokat vásárolni. A második kulcskérdés a termény tárolása: az évi 300 000 tonna köré tehető megtermelt összmennyiségnek legalább 75%-át szükséges lenne klimatizált raktárakban tárolni, ezzel elkerülhető lenne, hogy a betakarítást követően, sokszor áron alul kelljen értékesíteni. A harmadik kulcsfontosságú kérdés az öntözésé: ehhez, Könczei Csaba elmondása szerint a rendszer bővítésére, illetve esetenkénti felújítására mindenképp kell anyagi keretet biztosítani, ezen felül a munkálatokat kísérő jogi eljárásokat is szükséges egyszerűsíteni.
Fejér László RMDSZ-es szenátor is a burgonya fontosságát hangsúlyozta, idézve a román szólást, mely szerint is a román ember második kenyere a krumpli, de rámutatott az állattartásban felmerülő gondokra is. Itt kiemelt szempont a sertéstartás, hiszen a minisztérium nemrégiben a kisgazdákat lehetetlen helyzetbe hozó intézkedést javasolt a sertéspestis megelőzése okán: azok számára, akik nem hivatalos sertéstenyésztők, mindössze 6 db. állat tartását engedélyezik, malacozó kocák nélkül, tehát a gazda kénytelen lenne a malacokat is tenyésztőktől beszerezni.
Nechita Adrian Oros mezőgazdasági tárcavezető maga is a sertéstenyésztés fontosságáról beszélt, ismertetve a 2019-es statisztikákat, amelyek elég gyászosak: beszámolója szerint tavaly előtt a külgazdasági deficit 1,3 milliárd eurót tett ki csupán a növénytermesztés és állattenyésztés terén. A miniszter arról is beszámolt, hogy ebből az összegből 700 millió euróra rúg az importált hús összege, miközben idehaza a sertéspestis miatt 740 000 disznót kellett megölni, majd megsemmisíteni, a kifizetett kártérítés összege pedig 640 000 euró. Arról, hogy a tervezett jogszabálynak mi lesz a további sorsa a miniszter nem tett említést, beszélt viszont az öntözési rendszerekről, amelyek kiépítésére EU-s alapokat használhatnának fel, illetve hangsúlyozta, hogy a Romániában elfogyasztott burgonya 60%-a import, így fontosnak látja az ágazat erősítését.
Becsek László nagygazda elmondta, hogy a burgonyatermelési irányelveket a 2023-2029-es periódusra most határozzák meg, így rendkívül fontos, hogy a hazai mezőgazdaságnak minden szempontból megfelelő intézkedések szülessenek. Florian Ciolacu a Romániai Farmerek Klubjának elnöke a helyzetet a második világháborút követő újraépítési folyamat elejéhez hasonlította, rámutatva, hogy a pityóka ágazata ennek a helyzetnek a nyertese is lehet. Ennek érdekében a miniszternek átnyújtották az Országos Burgonya Stratégiát is, amely egy sor olyan intézkedést és irányelvet tartalmaz, amely európai szinten versenyképessé teheti a romániai krumplit. Ennek a foganatosításáról a parlamentben Könczei Csaba képviselő fog gondoskodni, a szenátusban pedig Fejér László vállalta magára a feladatot.
Az eseményen részt vett Dr. Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere, aki köszöntő beszédében így fogalmazott: Kovászna megye köztudottan a legjobb krumplit termeszti, erre büszkék lehetünk. Ugyanakkor, személyes véleményét is megosztotta: „Környezetmérnökként, valamint a Sapientia Egyetem tanáraként többször adódott lehetőségem ipari és kutatási projektekben dolgozni, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódtak a mezőgazdasághoz. Jól ismerem az EU Zöld Paktumába foglalt ambiciózus célokat, melyben a gazdáknak kulcsszerepe van. A körforgásos gazdaság elvei csak a fenntartható gyakorlatok alkalmazásával, valamint az agrártechnológia, az intelligens és az ökológiai gazdálkodás, valamint az integrált gazdálkodási rendszerek innovatív koncepcióinak alkalmazásával biztosíthatók, így a hangsúly a teljesítményre, nem pedig a minőségbeli megfelelésre helyezhető.”
