Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének április 10-i plenáris ülésén szólalt fel Benkő Erika parlamenti képviselő azon jelentés kapcsán, amely a politikusok felelősségvállalására vonatkozik a gyűlöletbeszédet illetően.
Beszédében a képviselő kiemelte, a gyűlöletbeszéd valós probléma ma Európa különféle részein, éppen ezért az Európa Tanácsban is elérkezett az ideje, hogy a témával foglalkozzanak. „A kisebbségek különösen sérülékenyek a gyűlöletbeszéd tekintetében, mely nagyon sok területre kiterjed: nemcsak a sportarénákban van jelen, ahol etnikai gyűlöletbe csap át, és intoleráns, félelmet keltő verbális agresszióban csúcsosodik ki a közösségek iránt, hanem jelen van a közösségi és fősodrású médiában is, valamint a politikai diskurzusban egyaránt” – emelte ki Benkő Erika. Hozzátette: egy olyan világban, ahol a populizmus megvetette a lábát, a normalitás része lett a kisebbségeket hibáztatni. A populizmus korában a kisebbségek és kiszolgáltatott csoportok elleni uszítás egyes politikusok kedvelt hatalmi eszköze lett, így kovácsolva politikai tőkét és támadva a kisebbségi közösségek jogait.
„Az én országomban például, volt miniszterelnökök és volt államelnökök nem riadnak vissza attól, hogy kisebbségellenes üzeneteket tegyenek közzé a közösségi médiában, nincsen gondjuk azzal, hogy fő műsoridőben tévéadókon idegengyűlölő kijelentéseket tegyenek, és abszolút nem riadnak vissza attól, hogy nemzeti közösségek, köztük az erdélyi magyarok ellen uszítsanak. Ezek a jelentések nagyon hasznosak, hiszen rávilágítanak a gyűlöletbeszéd jelenségére és aktualitására. Határozott meggyőződésem, hogy felelősségünk van abban, hogy ez a fajta magatartás soha ne maradjon megválaszolatlanul. A gyűlöletbeszéd és a kisebbségek elleni uszítás soha nem tolerálható egyetlen demokratikus társadalomban sem, mert a demokráciákban mindenkit a saját érdeme alapján kell megítélni, nem származása, etnikai hovatartozása, nyelve, kultúrája, vallása vagy bőrszíne alapján” – hangsúlyozta az RMDSZ-es képviselő.
A világunk sokszínű. Európa nemcsak a nemzetállamok Európája, hanem a nemzeti kisebbségek Európája is. Egy kritikus tömegről beszélünk itt, több mint 50 millió ember tartozik nemzeti kisebbségi közösséghez ma a kontinensen. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az Európa Tanács vezető szerepet vállaljon abban, hogy emlékeztesse a politikusokat arra a felelősségükre, hogy visszaszorítsák a gyűlöletbeszéd jelenségét. Amennyiben a politikusok ragaszkodnak bizonyos sztenderdekhez, melyek tiszteletre, elfogadásra épülnek és amennyiben ezeket az üzeneteket megfogalmazzák, közzé teszik, hozzá tudnak járulni egy olyan európai társadalom kialakításához, mely teljes mértékben elfogadja a nyelvi és kulturális sokszínűséget.
A politikus elmondta: „Különösen örülök annak, hogy ez a jelentés széleskörűen foglalkozik a politikában tapasztalható gyűlöletbeszéddel és idegengyűlölettel, köztük az én közösségem, az erdélyi magyarok helyzetére is kitér. Örülök annak, hogy a jelentés tényszerűen megállapítja, hogy Romániában „a felfokozott nacionalizmus használata jelen van a választási kampányokban, és még a tekintélyes politikai szervezetek is használják a roma és magyarellenes retorikát.”
A képviselő bízik benne, hogy az ellenintézkedések, melyeket az Európa Tanács ajánlásként fogalmaz meg, hozzájárulnak egy olyan jövőbeli Európához, ahol a nemzeti közösségek sokkal inkább biztonságban érzik magukat, nem uszító és negatív kampányok eszközeiként tekintenek rájuk, hanem társadalmuk megbecsült tagjaiként.
