Rétyen a Kovászna Megyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének képviselői, a Kovászna Megyei Agrárkamara, valamint a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) helyi vezetői találkoztak a megyei szenátor és képviselőjelöltekkel.
Ötvös Mózes, a marhatenyésztőket képviselő szervezet elnöke, az október 26-án, pénteken, Rétyen tartott egyeztetésen hangsúlyozta, hogy Bukarestben is hatékonyabban képviseltethetik magukat a háromszéki gazdák, hiszen a helyi szakhivatalokkal egyeztetve konkrét elképzeléssel érkeztek a fővárosba. Ötvös beszámolt arról is, hogy a szaktárcával történt egyeztetések során sikerült elérniük, hogy a tehenek után járó támogatás 400 lejről, 500 lejre növekedjen.
Olosz Gergely kézdiszéki szenátorjelölt elmondta október elsején hívta fel Victor Ponta miniszterelnök figyelmét a krumplitermesztés csődszéli állapotára. Székelyföldön két probléma van: a szárazság okozta terménykiesés, valamint a szűkös termés értékesítését szinte ellehetetlenítő importált termés, amely lényegében a takarmányburgonya. Ezt a krumplit gyakran hamis termelői igazolvánnyal árulják.
A képviselő beszámolt arról, hogy a kormányfőtől kérte 6 hónapig a krumpli importjának felfüggesztését, hiszen hasonló helyzetben Magyarország is megvédte a termelőit, amikor megszorításokat vezetett be a dinnyeimport korlátozására. Olosz szerint csökkenteni kell a bürokráciát is, gazdabarát államigazgatási rendszert kell létrehozni. „Nem lehetünk másodrangú polgárai az Uniónak, nem okosabb semmivel sem a német, sem az osztrák, sem a francia gazda. A különbség csupán annyi, hogy a támogatás mértéke szinte duplája a hazainak. Egy lehetséges példa e téren Franciaország, ahol a mezőgazdasági tárca lényegében pályázatíró irodaként működik. Azt akarjuk, hogy ha valaki pályázik, akkor az illetőt felkarolják az állami intézmények, hogy a gazda az ellenőrzések helyett a termeléssel tudjon foglalkozni”.
Tamás Sándor az RMDSZ területi elnöke elmondta: „Nem az első alkalom az idei évben, hogy találkoztunk. Célszerűnek tartom, hogy hasonló találkozásokra negyedévenként kerüljön sor. Fontos, hogy azok, akik a közösséget képviselik, tudjanak a helyi problémákról. Kitűzött célunk, hogy a következő kormányalakításnál RMDSZ-es mezőgazdasági államtitkárunk legyen, mégpedig Székelyföldről, hogy a régióra jellemző specifikus kérdésekben hatékonyabban léphessünk fel.”
Márton Árpád sepsiszéki, erdővidéki képviselő a mezőgazdasági oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet: elmondása szerint a szakoktatás hiánya komoly probléma. Egy ideig úgy tűnt, hogy Illyefalván lesz gyakorlati jellegű mezőgazdasági oktatás, ám a folyamatos tanügyi reformok ennek a törekvésnek keresztbe tettek. Márton hangsúlyozta: a szakmai oktatás megvalósítása szerepel a Szövetség céljai közt.
Klárik László a hazai és külföldi gazdák közti versenyfeltételek kiegyenlítése mellett elmondta: a székely kistermelők megélhetése nemzetpolitikai kérdés is: ha a gazdák eladják a földeket, akkor „eladjuk Székelyföldet”.
Fejér László képviselőjelölt felszólalásában az európai uniós pályázatokra fektette a hangsúlyt: biztosította a jelenlevőket ezek előkészítésében nyújtott segítségéről, szem előtt tartva a helyi gazdák érdekeit.
A találkozó végén a jelenlévők eldöntötték: a gazdák és a helyi vezetők ezentúl rendszeresen találkoznak majd, hiszen mindig van olyan kérdés, amelyben szükséges az egyeztetés.
