2024-ben sorra érkeztek az új közigazgatási reformtervezetek, melyek mindegyikében közös pontként jelent meg a magyar közösség háttérbe szorítása, ráadásul egyik javaslat sem az emberek érdekeit szolgálja. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: határozottan elutasítanak bármiféle megyeösszevonást. Közigazgatási reformról és hatáskörök módosításáról lehet tárgyalni, a megyehatárok módosítása viszont nem lehet vita tárgya.
„Itt azért van egy geopolitikai helyzet, és nagyon fontos, hogy mindenki számára világosan kimondjuk, az erdélyi magyarság szempontjából melyek azok a vörös vonalak, amelyeket nem lehet, nem szabad átlépni. Románia közigazgatási átszervezése, a megyék összevonása éppen egy ilyen vörös vonal a mi szempontunkból” — hangsúlyozta Antal Árpád. Az elöljárók rámutattak: az erdélyi magyarság jövőjét veszélyezteti a közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet.
„Évek óta mondjuk, hogy a jelenlegi alkotmány keretei között nem lehet ésszerű közigazgatási reformot megvalósítani: csak a megyék összevonását vagy felszámolását, illetve a községek összevonását teszi lehetővé. Ez nem közigazgatási reformot eredményez, hanem közigazgatási káoszt. Azt láttuk, hogy az átszervezésről szóló kezdeményezések minden alkalommal pártpolitikai célokat szolgáltak, és soha nem tartották szem előtt az európai jó példákat, a polgárok érdekeit. A mostani javaslat is hasonló, mint korábban a Traian Băsescué volt: pénzről beszélnek, hogy a helyi önkormányzatok csökkentésével spórolni lehetne, de mindeközben az emberek érdekeit nem veszik figyelembe” — fogalmazott Antal Árpád. A polgármester szerint alkotmánymódosítással lehetne hatékonyan átszervezni az országot, amelyben két új szintet – régiós és járási szintet – vezetnének be. E szerint a régiós szint a központi hatásköröket hozná közelebb az emberekhez, míg a járási szint a megyék bizonyos feladatait vinné közelebb a helyi közösségekhez.
A megyék és községek összevonását, illetve városok megszüntetését szorgalmazók azzal érvelnek, hogy a jelenlegi közigazgatás fenntartása túl költséges, és az átszervezés megtakarítást eredményezne. Antal Árpád szerint azonban, ha valóban meg akarják erősíteni a központi költségvetést, akkor a 6 milliárd euró értékű, be nem fizetett áfa behajtásával kellene kezdeni. Ebből az összegből minden évben 600 kilométer autópályát lehetne építeni, mi több az egész közigazgatás fenntartására elegendő lenne ez az összeg, mutatott rá a polgármester.
„Szubszidiaritás, szolidaritás és kohézió — ezeket kell figyelembe venni, amikor átszervezésről beszélünk. Azok, akik ma közigazgatási átszervezésről beszélnek nem decentralizációra törekednek, hanem a helyi intézmények államosítására, központosítására” – összegezett a polgármester.
„A helyi közösségeket nem lehet és nem is szabad matematikai, könyvelői szempontok szerint mérni. Ugyanígy a közigazgatási átszervezést sem lehet csak számokra alapozni. Ahhoz, hogy a magyar közösség számára veszélyes közigazgatási átszervezéseket meg tudjuk akadályozni, ott kell lennünk, ahol a döntések születnek. Előbb-utóbb ugyanis sor kerül rá, és ha mi nem vagyunk ott, ahol a döntések születnek, akkor nem fogunk tudni beleszólni a magyar közösség sorsának alakulásába” — fogalmazott Tamás Sándor.
A tanácselnök elmondta, hogy amennyiben a fejlesztési régiókat megyékké alakítják, és a 20 ezer lakosság alatt lévő települések elveszítik városi rangjukat, olyan városok szűnnének meg, amelyek több száz éves múlttal rendelkeznek. Az ország 319 városából mindössze 89 maradna, Kovászna megyében csak Sepsiszentgyörgy lehetne város. Az elöljárók szerint fontos szempont, hogy ne a lakosság száma határozza meg, hogy egy településnek milyen rangja van, hanem a szolgáltatások és intézmények sokasága és minősége. A Központi régióban a magyarság aránya kevesebb mint 30 százalék, ez a forgatókönyv szerint nem lenne többé magyar többségű megye Romániában.
A sajtótájékoztatón téma volt, hogy Kovászna megyében indul Mihai Tîrnoveanu független jelöltként. A háromszéki elöljárók nem véletlenül választották helyszínként Sepsiszentgyörgy főterét, hiszen bő félévvel ezelőtt Tîrnoveanu szervezésében éppen ott szóltak nagy hangerővel órákon keresztül a román hazafias dalok, az egész város mértéktelen felháborodására.
Antal Árpád és Tamás Sándor egyaránt kiemelte: ilyennek Háromszéken nincsen helye, hisznek abban, hogy győzni fog a józan ész, és a helyi közösség megmutatja, nincs szüksége megélhetési provokátorokra. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy Háromszéken a nacionalisták és magyargyűlölők előretörése egyre erősebb. Az AUR képviselői a helyi közéletben is jelen vannak, a megyében 17 helyi és két megyei tanácsosi helyet szereztek meg az önkormányzati választáson.
„Azt nem tudjuk befolyásolni, hogy a román pártok milyen jelölteket állítanak. Mi azt tudjuk tenni, hogy összefogunk és közösségi erőt mutatunk fel. Ezt most szavazatokkal lehet elérni: november 24-én és december 1-jén” — fejtette ki Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
